Online Users

Wednesday, December 29, 2004

A karácsony

Az ünnepek előtti napok igen gyorsan teltek. A költözést követően igyekeztünk minél hamarabb otthonossá, komfortossá tenni az első bérleményünket Ausztráliában. A bútorok és háztartási eszközök jó részének beszerzése után mostanra mondhatjuk azt, hogy a lakás és annak komfort fokozata olyan, amilyet szerettünk volna.

Nórival többször beszéltünk az itteni karácsony megünneplésének módjáról. Mit, hogyan szerezzünk be egy kis karácsonyi hangulat eléréséhez. Városszerte több helyen volt vásárolható fenyő. Műfenyő… A jobb minőségűek (sajnos) elég drágák voltak. (A Myer-ben például egy majdnem 2 méteres igen élethű fa ára megközelítette a 200AUD-ot). Ugyanakkor rengeteg bolt árult 15-20AUD-os műfenyő (utánzat szerűségeket) is. Élő fenyőt viszont sehol nem láttunk. Nem akartunk úgy műfenyőt venni, hogy az élő áráról viszonyítási alapunk sincs. Elkezdtünk erősen gondolkodni és beugrott egy, a város É-i részén egy útkereszteződésbe kirakott tábla, melyen élő fenyőket hirdettek ÉK-i irányban, x km-re a kereszteződéstől. A telek, ahol az úriember árulta a fákat már a város külterületéhez tartozott. Itt már nem az apróbb telkek és a családi házak domináltak, hanem a növénytermesztésből élő emberek kis farmjai között haladt az út. A telket megtalálva egy kis faházban röviden elbeszélgettünk az úrral, aki a fákat árulta. A fákat „csináld magad” módon, egy fűrész segítségével a delikvensnek kell kivágni, majd egy kis trolley segítségével kihúzni és az autóra/-ba rakni. Az árak az alábbiak voltak: 5 feet: 40AUD, 6 feet: 50AUD, 7 feet: 60AUD. A fák jó része már ki volt vágva (karácsony előtt 2 nappal jártunk ott). Itt amúgy is az a szokás (az itteni magyarok mesélték), hogy december 6-án feldíszítik a fákat, akik így ünneplik a karácsonyt. Mi egy fél óra keresgélés után találtunk egy kb 6 láb magas fát. Fizetéskor már épp akartam volna alkudni, mikor az úriember mondta, hogy mivel ez az első karácsonyunk itt, melyet távol a hazánktól ünneplünk, vigyük csak el 35AUD-ért a fát. Mi megköszöntük és már pakoltuk be az autóba.
Díszeket egy nappal szenteste előtt, mondanom sem kell, hogy a legnagyobb kavalkádban (de elég jól leárazva!) vásároltunk. Nagyon örültünk annak, hogy ebben a nagy melegben (karácsonyt megelőzően 30-35C-ben nem nagyon éreztük az ünnep hangulatát) legalább ez a kis fa emlékeztet majd minket néhány hétig arra, hogy a naptári év melyik időszakában is vagyunk…
Egy kedves itteni magyar pár már korábban jelezte, hogy szívesen látnak minket szentestére vacsorára. Mi örömmel fogadtuk a meghívást, így tizedmagunkkal töltöttük 24-ének estéjét. A hangulat jó volt: a túlnyomórészt magyarokból álló asztaltársaság mellett egy szingapúri család is mesélt az ünnephez tartozó élményeiről. Hajnal kettőre értünk haza, utána beszéltünk a családdal Magyarországon.
Másnap délutánra egy fiatalokból álló társaság szerveződött „spontán”, ahol az itteni magyar lányokkal együtt az otthonuktól távol lévők egy BBQ mellett ünnepelték a karácsonyt.
Nóri mindig szokott valami finom, meglepetést főzni karácsonykor. Most nem 24-én, se nem 25-én, csak 26-án ünnepeltük „szűk” családi körben a karácsonyt lazac és gyümölcskenyér társaságában.
A szilveszter esti program is körvonalazódik már: egy másik magyarokból álló társaságnál lesz egy kerti parti. Néhány hete érkezett két magyar orvos srác ide a városba nyelvet tanulni. Velük még nem találkoztunk személyesen, de a szilveszteri összejövetelre ők is hivatalosak; tovább bővül az itteni magyar csapat!
Így, a blogon keresztül szeretnénk mindenkinek eredményekben gazdag újesztendőt kívánni, a mielőbb kinti találkozás reményében!

Az itteni élővilág sokszínűségéről mi is nagyon hamar tanúbizonyságot szereztünk, de a veszélyesnek mondható élőlényekkel történő első találkozót „izgatottan” vártuk. Én a nyelvtanfolyamom révén elég sok, érdekes emberrel találkozom. A csoportunkba jár egy olyan Ausztrál „srác” is, aki halászként dolgozik, de most a számítástechnika rejtelmeit sajátítja el. Az egyik órán a red-back, mint téma előjött. A srác sok érdekes dolgot mesélt a pókokról és erről a pókról. Érdekes történet volt az, amikor egy ismerősének 3 hetes migrénjét hozta kapcsolatba a red-back-kel. Az ismerősének hosszú, rasta frizurája volt. Nem gyakran mosta. A kínzó fejfájás meg egyszer csak elkezdődött és nem szűnt meg. A csoporttársam tanácsolta neki a hajvágást. Szerintetek mit találtak a tarkójánál? Egy pók lakott a sráccal szimbiózisban… Brrr!!! Ezt a példát a red-back halálos mivoltára hozta fel ellenpéldaként a csoporttársam. Szerinte ha valaki kertes / kertkapcsolatos házban lakik, akkor biztos van red-back a közelében. Ez a pók oly gyakori itt a városban (meséli), hogy ha lemegy az iskolával szembeni parkolóba, akkor 5 perc alatt talál egyet. (Megnyugtató!) Szünet után egy műanyagpohárban vajon mit hozott fel a terembe? Még a tanárnőnk is megrökönyödve és óvatosan nézett a pohár aljára… Egy hím red-back volt. Ez nem annyira veszélyes, de hátborzongató volt ezt a hírhedt pókot így élőben látni. Másnap a srác hozott egy színes, fotókkal ellátott kiadványt Ausztrália legveszélyesebb élőlényeiről (medúzáktól a kígyókon át a pókokig, cápákig). Nem ártott képeken is látni ezeket az élőlényeket; tudja az ember, hogy mire figyeljen a környezetében. Ez a rövidke sztori a pókokra való figyelést még erősebbé tette bennem. Egyik este Nórival jöttünk hazafelé és gyanús volt a bejárati ajtó előtt az egyik sarokba szőtt szabálytalan, össze-vissza pókháló. Milyen házőrzőre akadtunk? Egy red-back-re. Még jó, hogy előtte a srác is megmutatta élőben és láttunk több fényképet is róla. Én eléggé pókbarát vagyok (szerencsét hoznak), de a csoporttársam szerint, ha egy ilyet látunk, ne próbáljuk meg terelgetni, igazgatni. Egy megoldás van… Fényképeket készítettünk, majd feltöltjük a többi közé.
Mi is tapasztaltuk a meleg klíma okozta csótány méretkülönbségeket… Szerencsére eddig kettőt találtunk, azt is a garázsban már döglött állapotban. Ezeken a történeteken felbuzdulva egy 2kg-s kézi pumpás rovarölő szert körbehintettem a ház körül. Nem 100%-os védelem, de ártani nem árt…

3 Comments:

At 4:30 AM, Anonymous Anonymous said...

Nektek is Boldog Uj Evet Kivanunk!
Amugy hol lehet ilyen konyvet venni az allatokrol?
Varjuk a redback fotokat, Berciektol is mar van ilyenunk....;-)
Lassan tervezhetjuk a szemelyes talalkozot...meg 9 nap az indulasig....

Van mar internet otthon? MSN?

Veronika es Tib

 
At 11:11 AM, Blogger vzsolt said...

A kiadvany neve Dangerous Australians es a Bay Books sorozatban jelent meg. Szerintem egy atlagos konyvesboltban meg lehet venni (130 oldal tele kepekkel). Netunk van: dial-up. Majd ha en is dolgozom, akkor lesz szelessav. Jo utat Nektek, jelentkezzetek kintrol!

 
At 8:51 AM, Blogger softi said...

Figyelemmel kisérünk benneteket.
Boldog új évet kívánunk!

kri&softi

 

Post a Comment

<< Home